Állami vs. Magán

Mint sejtitek, a nyugdíjpénztárakról lesz szó.
A kérdés rendkívül komplex, nem is nagyon tudtam egyértelmű és egyöntetű tanácsot adni senkinek, bár a pénzügyi tanácsadás eleve jellemzően nem univerzális megoldásokat kínál.
A döntést már meg kellett hozni, így én már csak utólag tudok véleményt mondani.
Felsorolom a fő előnyöket és hátrányokat mindkét esetben.

Az állami rendszer előnyei:
- Biztonságos, mert államcsődön kívül mindig fizet.
- 20 (15) év munkaviszony után rokkantság esetén fizet rokkantnyugdíjat.

Hátrányai:
- A demográfiai "bomba" miatt nem fenntartható  klasszikus felosztó-kirovó rendszer, vagyis az a rendszer, mely szerint a ma befizetéseit a ma nyugdíjasai kapják meg. Ez a rendszer több, mint száz éve működik, viszont csak fejlődő társadalmakban ideális, ahol sok gyermek születik. Manapság azonban, ha megnézzük a 2009-es korfát, jól látszik, hogy egyre kevesebb gyerek születik, és egyre inkább elöregszik a társadalom. Nem is beszélve a Ratkó-gyerekekről és az ő gyermekeikről, a Ratkó-unokákról, akik a közeljövőben nyugdíjasok lesznek.
- Bár biztos, hogy fizet, de a mennyiség, amit fizetni fog, bizonytalan. Különösen a fiatalok esetében, hiszen 30-40 év múlva ki tudja milyenek lesznek az éppen aktuális nyugdíjszámítási törvények?

A magánnyugdíjpénztár előnyei:
- Ellenőrizhető számlaérték
- Szabad portfólióválasztás
- Nem fenyegeti demográfiai válság
- Örökölhető
- Nyugdíjazáskor egyösszegben felvehető, vagy járadékként igényelhető.

Hátrányai:
- Bár most már csak az erős biztosítók pénztárai maradtak fenn, de még sincs állami garancia a kifizetésre. (Ennek az esélye meglehetősen csekély, hiszen más országokban sem volt ilyesmi tapasztalható, és nagy multinacionális biztosítókról beszélünk.)
- Egészségromlás esetén, ha nincs meg a 15 vagy 20 ledolgozott év, nem lehet igényelni rokkantnyugdíjat.
Ugyanakkor egyik rendszer sem oldja meg önmagában nyugdíjaskor anyagi fedezetét, így az egyetlen megoldás az öngondoskodás.

Kezdetek

Üdvözlök mindenkit!

Ez a blog azért jött létre, mert szeretném, ha az emberek pénzügyi intelligenciája fejlődne, és saját pénzügyi döntéseiket tudatosabban hoznák meg. A válság rámutatott ennek szükségességére, de úgy érzem, hogy sokan még mindig nem tartják eléggé fontosnak, hogy pénzügyeik hosszú és középtávon rendben legyenek.
A célom, hogy segítsek nektek abban, hogy jobban értsetek a pénzügyekhez, hogy kellő tudással rendelkezzetek egy olyan területen, ami létfontosságú az anyagi biztonsághoz.